MUTASD A MENÜT

Úgy álljon rajtam is, mint rajtad

Elég gyakran szoktátok kérni öltöztetés közben: "Úgy álljon rajtam is, mint rajtad Ági!" Vagy esetenként kérdés formájában fogalmazzátok meg: ,,Rajtam miért nem úgy néz ki ez a ruha, mint rajtad?" Hányszor gondoltam én is ezt annak idején másról!

Milyen lazán jól néz ki, hogy csinálja?
Valahol még az is megfogalmazódott bennem, hogy ez valami elérhetetlen szektasági tagság, amibe vagy beleszületik valaki vagy soha.
És én voltam a soha.
Meg a „nekem úgy sem sikerül” kategória is.
Inkább nem foglalkoztam a kérdéssel, eltettem egy hátsó polcra és tettem a dolgomat, amihez értettem. De nőből voltam (és vagyok:)), persze, hogy időnként újra és újra előkerült a gondolat.

A fogadalom
Hogy miért kezdtem el máshogy gondolkozni magamról, a világról, az élet értelméről? Nálam az egy olyan eseményhez kapcsolódik, amit én végtelen tragédiaként éltem meg akkor.
És jöttek a mély zuhanások, amiből vagy felállsz és erősebb leszel vagy nem.
Én egy idő után felálltam.
De ott, akkor megfogadtam, hogy soha, de soha többet nem bántom magamat és azt sem engedem, hogy más tegye ezt velem. Mosolyogni fogok, szeretni magam és mindent, de mindent megteszek azért, hogy aki körülöttem él, az több legyen és boldogabb általam. Így, egyszerűen.
Mert az agyamat muszáj volt átkapcsolnom, hogy ne érezzem a fájdalmat. Sem belül, sem kívül. És közben ezt „mantráztam” és a mai napig teszem ezt.

Lehet másképp!
A vízualizálásról tanulok, olvasok ezerrel többek között.
És mosolygok belül, mert én automatikusan választottam ezt a megoldást annak idején, hogy újra kezdjek mindent.
Hogy milyen erről írni? Nehéz. És annál is nehezebb. De ahhoz, hogy megértsenek Téged, néha elő kell állni olyan dolgokkal is, ami Neked, lehet, hogy fáj, de a másik több lesz tőle.
Ha készen van rá.

Szóval, jobban áll rajtam az a ruha?
Nem, egyáltalán NEM.
Csak jobban szeretek benne lenni. Csak jobban elfogadtam magam. Csak jobban érzem magam a bőrömben. Mert csak ez számít.
És ha ez a belülről jövő kisugárzás megvan, bingó. Összeáll egy összhatássá és el kezd működni.
Hogy ehhez milyen eszközök vannak? Ezt szeretném szeptembertől átadni Neked, ha érdekel.
Addig is, írok és tanulok és öltöztetek, mert boldogság a köbön, mikor visszajelzel nekem, hogy köszönöd a közös munkát velem. És olyankor én csak azt szoktam mondani:
,,Én köszönöm, hogy vagy és hogy, együtt lehettünk."

Ezer ölelés mára is!
Szeretettel,
Kollár Ági stílustréner

Kollár Ágnes Stílustréner